Látnivalók

Várak

Szepesi vár (Spišský hrad)

Szepes (Spiš) keleti látóhatárát a Szepesi vár (Spišský hrad) terjedelmes körvonalai alkotják, amely 4 ha kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű várrom-együttese. 1993-ban a Szepesi várat és a közeli környék kulturális műemlékeit bejegyezték az UNESCO Világörökség jegyzékébe. A középkori vár építését egy mésztufa sziklán a 12. század elején kezdték. A vár legrégibb írásos említése 1120-ból származik. Kezdetben a korafeudális magyar állam északi határán határmenti erődként szolgált. Utána néhány évszázadra a szepesi főispán székhelyévé és ezáltal Szepes világi hatalmának fő központjává vált.

Bajmóci várkastély

Bajmóc (Bojnice), a Privigye (Prievidza) melletti városka gyöngyszeme a nemcsak Szlovákia, de Közép-Európa egyik leglátogatottabb és legszebb várkastélya, a "mesés" Bajmóci várkastély (Bojnický zámok). A várkastélyt egy mésztufa rakáson építették, amelyen a 11. században egy középkori vár állott. A múltban a leghíresebb nemesi családok birtokolták, miközben az utolsó tulajdonosa a Pálfi család volt. Pálfi János gróf a 19. század végén az egész objektumot Hubert J. budapesti műépítésszel átalakíttatta a közép-franciaországi Loira folyó mellett álló várak mintájára. A romantikus elképzelésű középkori vár jellegzetes körvonalait kidomborítják a palota, kápolna és tornyok meredek tetői. Jelenleg a művészet-történeti múzeum gyűjteményét csoportosították a várkastélyban.

Árva vára

Szlovákia északi részének egyik legnagyobb turisztikai látványossága az Árvaváralján (Oravský Podzámok), az Árva (Orava) folyó feletti sziklaszirtre "sasfészekként" felépített Árva vára. Megyevár és Árva uraságának székhelye volt, egész Árva fennhatóságuk alá tartozott. A többi szlovákiai várhoz hasonlóan ezt is valószínűleg egy régi fából épült váracska helyén kezdték építeni az 1241. évi tatárjárást követően. A sziklavárat eredetileg román és gótikus stílusban építették, később reneszánsz és neogótikus stílusúra építették át. A várat a várszikla alakját követő épületegyüttes alkotja. A vár 1556-ban a Thurzó család kezébe került, akik annak legnagyobb átalakítását valósították meg. 1611-ben Árva vára megkapta mai külsejét.

Dévény vára

Dévény vára (Hrad Devín), amely a Duna és a Morva összefolyásánál, egy hatalmas sziklaszirten áll, ritka lenyűgöző látványt nyújtó dominánsa a tájnak. Itt "írták" a szlovákok és Szlovákia legősibb történelmét. Szabálytalan alaprajza a várszikla alakjához illeszkedik. A vár területére a nyugati Morva kapun lehet bejutni. A félkör alakú bástyapárral védett kőkaput a 15. században, egy korábbi nagymorva-kori erődfalon építették fel. Néhány méterrel a kapu mögött, a gyalogjárótól jobbra található egy római korból származó, értékes régészeti műemlék. A 4. századból származó, kőből készült építmény romjainak alaprajza antik sírhelyre emlékeztet.

Trencsén vára

Trencsén (Trenčín) város és az egész Vágmente dominanciája a meredek sziklára épített Trencsén vára (Trenčiansky hrad). Szepes (Spišský hrad) és Dévény (Hrad Devín) várával együtt Európa egyik legterjedelmesebb vára. A 11. századtól királyi vár volt, ekkor indult fejlődésnek a város. Erődítményrendszerének nagysága a fontos határmenti erődítmény és későbbi megyeszékhely fokozatos tökéletesítésének az eredménye. Trencsén és a vár fontos szerepet játszott mindenekelőtt a török betörések idején. Fokozatosan több jelentős nemesi család birtoka lett.

Ólubló vára

Szepes (Spiš) északkeleti részén, Ólubló (Stará Ľubovňa) felett, 711 m magas mészkősziklás hegycsúcson emelkedik a magasba Ólubló vára (Hrad Ľubovňa). A múltban megkoronázott uralkodók találkozásairól, a lengyel koronázási ékszerek rejtegetéséről és Benyovszky Móric, a nemes és világutazó, Madagaszkár királya bebörtönzéséről volt híres. A vár a 13. és 14. század fordulóján épült. Keletkezésének idején Ólubló vára Magyarország északi részének határ menti várrendszerébe került. A lengyel-magyar határ őrzésén kívül a Poprád folyó völgyén keresztül Lengyelországba vezető fontos kereskedelmi útvonalat biztosította.

Nyitra vára

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A 11. században építették. Néhány építészeti egységből áll. Magva a székesegyház a szomszédos püspöki rezidenciával. A katedrális legrégibb megmaradt része a román Szt. Emerám templom, melynek keletkezését a 11. és a 12. századba teszik. A 13. század második felében keletkezett tűzvész után átépítették és Trencséni Csák Máté katonasága általi lerombolása után 1317-ben hozzácsatolták a gótikus templom új épületéhez.

Sztrecsén vára

A Vág (Váh) folyó bal partján, Zsolnától (Žilina) nem messze, egy mészkősziklán emelkedik a Vágmente egykor legbiztonságosabb erődítménye, Sztrecsén (Strečno) vára. A várat először a Comitatus castri Strechyn, vagyis a Sztrecséni vármegyével kapcsolatban említik 1384-ben. Közvetett írásemlékek alapján feltételezhető, hogy a vár már a 14. században létezett. A Vág folyón keresztül vezető átkelőhelynél a vám beszedésére szolgált és a védelmet biztosította. A vár alapterülete legrégebbi formájában 18m x 22m volt. Egy kisebb lakóépület, víztároló és a védelmi funkciót betöltő domináns torony – az ún. bergfrit alkotta. Az évszázadok folyamán a várat többször átépítették, míg elnyerte 17. századbeli legnagyobb méretét, amikor a Közép-Vágmente legjobban megerősített várának számított. Napjainkban a Zsolnai kerületi önkormányzat tulajdonát képezi és a zsolnai Vágmenti Múzeum irányítása alá tartozik.

Pozsony vára

A méretei folytán is impozáns Pozsonyi Vár már nagy távolságból látható. Szembetűnő körvonalait Pozsony (Bratislava) minden látogatója felfedezi. Méltóságteljes alakját fokozza a várdomb, amelyen áll. Nem kevesebb, mint 85 m magasságban emelkedik a Duna fölé. A vár már a 9. század végén jelentős, székhelyként szolgáló várerőd szerepét töltötte be. Ehhez az időszakhoz kötődik a Pozsonyról szóló első írásos emlék 907-ből, amely az ómagyarok és a bajorok Brezalauspurc vára alatt egymás ellen vívott csatájáról tesz említést. A 11. és a 12. században a várdombon korai román, kőből épült palotát emeltek. A vár nagyszabású átépítése 1423-ban kezdődött és eredménye a Zsigmond vára néven ismert gótikus vár volt. A Pálffy korabeli rekonstrukció a letűnő reneszánsz kor idején valósult meg. A vár nagy építészeti átalakításainak utolsó szakaszát Mária Terézia valósította meg.

Nemzeti parkok

Tátrai Nemzeti Park

Szlovákia legrégebbi nemzeti parkja a Tátra Nemzeti Park (Tatranský národný park) TANAP, amely Észak-Szlovákiában 1949-ben ezt a státuszt kapta. A tátrai magashegyi terület európai viszonylatban egyedülálló védett flórával és faunával (növény és állatvilág) az Alpoktól északra fekvő legmagasabb európai hegység. A Tátra Nemzeti Parkot 1993-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A park területe 738 km2, amelyből 600 km2 a védett terület. A legmagasabb csúcsai a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) és a Lomnici-csúcs (Lomnický štít). A parkban található a legmagasabb vízesés Szlovákiában, a Skok-vízesés (Vodopád Skok), amely 25 méter magas.

Alacsony-Tátra Nemzeti Park

Alacsony-Tátra Nemzeti Park (NAPANT) Szlovákia legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. Közép-Szlovákiában található és a legnépszerűbb látványosságai a barlangok és karsztformák. Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) természeti értékeit több mint 20 éve védi az Alacsony-Tátra Nemzeti Park (NAPANT), mely 1978-ban lett kinyilvánítva. Eredetileg 811 km²-es volt a területe 1 240 km² védőövezettel. 1997-ban a védett terület határai változtak és ma a 728 km² központi részét 1 102 km² védőövezet veszi körbe. A NAPANT - Szlovákia legnagyobb nemzeti parkja Besztercebányán (Banská Bystrica) székel.

Szlovák Paradicsom Nemzeti Park

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, mely Szlovákia keleti részén terül el, védi a világ egyik legnagyobb jégbarlangját, a vonzó mészfennsíkokat, szorosokat, vízeséseket és barlangokat. Nem hiányoznak itt Szepes (Spiš) és egész Szlovákia legrégebbi letelepedési történelmét igazoló műemlékek sem. Az Iglóban (Spišská Nová Ves) székelő Szlovák Paradicsom Nemzeti Park a legfiatalabb nemzeti parkok közé tartozik Szlovákiában. Természetileg különösen értékes Szepes (Spiš) és Gömör (Gemer) között terjedő része, mely 1964-től védett területté lett nyilvánítva. 1988-ban a nemzeti park státuszát kapta 328 km² kiterjedésével, mivel ez a kategória magassabb védettséget biztosít. A nemzeti park kb. egy ötöde szigorúbban védett a 11 nemzeti természeti rezervátum és 8 természeti rezervátum keretén belül.

Pieniny Nemzeti Park

A Pieniny Nemzeti Park (PIENAP) területileg a legkisebb, de szépségével nem marad le a többitől. A második legrégebbi park, mely a lengyelországi határ mentén terül el. A Dunajec folyón, amely e vidék fővonalát alkotja, tutajozás közben lehet megcsodálni a táj megható szépségeit. A Pieniny lengyel oldalát már 1930-ban nemzeti parknak nyilvánították (Park narodowy v Pieninach), a szlovák oldalán 1932 jött létre a Szlovák természeti rezevátum Pieninyben. Jelenleg a Pieniny Nemzeti Park (PIENAP) Vöröskolostoron (Červený Kláštor) székel 1967-től 21 km² területen. Területe 9 km² erdő borítja, amelyet egyedi mezőgazdasági környék vesz körül kis földekkel, rétekkel és legelőkkel, nyáron a jellegzetes zamaguri szénakazalokkal díszítve.

Kis-Fátra Nemzeti Park

A Kis-Fátra Nemzeti Park Szlovákia legnyugatibb magas hegysége. Látványosságaiból a kanyonok, szakadékok, szikla hegycsúcsok és a turisták által kedvelt hegygerinctúrák a legjelentősebbek. A hegység kriványi részét 1967-ben védett területté nyilvánították, figyelembe véve e vidék szépségét és az élővilág elképesztő gazdagságát. Később 1988-ban a Kis-Fátra Nemzeti Park státuszát kapta. Maga a park 226 km²-en terül el és a védett övezete 233 km². A védelem főtárgya a terület, melynek változatos domborzata, faunája, flórája, a táj festői értéke egyedüálló, ugyanúgy mint az itt található erdők szépsége. Főleg a törpefenyő növényzete, értékes növények (Gentiana clusii, Ranunculus alpestris) és ragadozók mint a farkas, hiúz és a medve élveznek különös védelmet. A nemzeti park Varínban székel.

Nagy-Fátra Nemzeti Park

A Nagy-Fátra Nemzeti Park, amely a tiszafa fenyő legnagyobb eredeti lelőhelye Európában, Közép-Szlovákia területén fekszik folyamatos erdősávokkal és hosszú völgyekkel ékesítve. A Nagy-Fátra területét, melyen jelentős természeti értékek összpontosulnak, 1973-ban védett területté és 2002-ben Nagy-Fátra Nemzeti Parknak nyilvánították. Nagy-Fátra elemi természeti értékei a terjedelmes hegyi területek tagolt felületei, gazdag mészfennsík lelőhelyekkel, folyamatos erdőkkel, terjedelmes és jellegzetes fennsíki övezettel, hosszú völgyekkel, gazdag növény és állatvilággal, valamint a tiszafa legnagyobb eredeti lelőhelyével büszkélkedhet Európában. A nemzeti park 404 km² területen fekszik, és a védett sávja 261 km². Jelentős része a kisterületű védett területeken belül magasabb védettségi fok alatt áll. A Nagy-Fátra Nemzeti Park hivatala Vrútky városházán székel.

Barlangok

Bajmóci várbarlang

A bajmóci várlátogatás részét képezi a várdombot alkotó mésztufa rétegződés gyomrában található természetes barlang megtekintése is. A barlang átmérője 22 m, magassága 6 m. A várkútnak helyet adó negyedik várudvar szintje alatt 26 m mélységben helyezkedik el. A barlang a víz légköri lecsapódásának hatására keletkezett, amely a mésztufa képződmény közepébe egy kráteren és külső repedéseken keresztül folyt be. A víz a mésztufát megbontotta és alámosta. Ily módon alakította ki a mai kör alakú teret a barlang közepén, melynek falait különféle alakzatok díszítik. A barlangban két tavacska is található (ezek mélysége 8 és 12 m között van), melyek valószínűleg összeköttetésben állnak más földalatti üregekben található további tavacskákkal, melyekben ez a mésztufa rétegződés meglehetősen gazdag.

Bélai-barlang

A Bélai-barlang (Belianska jaskyňa) az egyetlen, nyilvánosság részére is hozzáférhető barlang a Tátrában. A Tátrai-medence fölötti Bélai-Tátra lejtőin helyezkedik el, és Európában az első barlangok egyike, amelyekben elektromos világítást vezettek be. A barlang bejárata 890 m tengerszint feletti magasságban fekszik, és a Tátra-medencéből szerpentinen keresztül közelíthető meg. Napjainkban 1 370 m hosszú útvonalon át vezet a barlanglátogatás, amely 70 percig tart.

Buzgó-barlang

Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) község mellett, a Szlovák Karszthegységbeli Szilicei-fennsík északi peremén található a Buzgó-barlang bejárata. Különlegessége, hogy itt található a mérsékelt égöv legnagyobb sztalagmitja. A Szlovák Karszthegység földalatti természeti kincsének a részeként szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján is. A barlangot 1964-ben rozsnyói barlangászok fedezték fel. A barlanglátogatás során a látogatóknak lehetőségük nyílik hasonló körülmények átélésére, mint amilyenekkel a barlangászok szembesülnek földalatti helyek felfedezése során. Az út tagolt, helyenként törmeléken kell átjutni, földalatti medreken áthaladni és sekélyebb, vizes szakaszokon átgázolni. Ezért elengedhetetlen a stabil és vízhatlan cipő.

Jászói barlang

A Szlovák Karszthegység keleti peremén található a Jászói barlang. Egyedülálló díszítésének köszönhetően az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. A Bódva folyó földalatti szakaszának tevékenysége által keletkezett. Az újkőkorban (neolit) élt emberek már lakták, miközben a helyi lakosok már a középkorban is ismerték, amikor a tatárok és törökök elől ide menekültek. A barlang bejárata a Jászói-szikla lejtőin, 257 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Folyosói ötszintűek és elérik az összesen 2 811 m hosszúságot. A jelenleg megtekinthető útvonal 720 m hosszú és abszolválása megközelítőleg 45 percig tart.

Sebeséri-barlang

Az Alacsony-Tátra déli hegyoldalán fekvő Sebesér (Bystrá) község déli peremén található a Sebeséri-barlang (Bystrianska jaskyňa). Az Új- és az Óbarlang alkotja, több mint 3 000 m összhosszúságban. Az Óbarlang (Stará jaskyňa) bejáratát a helyi lakosok emberemlékezet óta ismerik. Feltárása 1923-ban kezdődött. Főképp a Pokol-szakadékra (priepasť Peklo) összpontosult, amelyen keresztül a barlangászok 1926-ban bejutottak az Újbarlangba (Nová jaskyňa). A barlang legszebb része a Kincseskamra (Klenotnica). A barlangot 1939-ben elektromos megvilágítás nélkül bocsátották a látogatók rendelkezésére. A jelen megtekinthető útvonal hossza 580 m, és megtekintése 45 percig tart. Egy részében, az ún. Alsó Partizánteremben barlangterápia segítségével nagy sikerrel gyógyítják a légzőszervi megbetegedéseket.

Dobsinai-jégbarlang

A Dobsinai-jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa), amely a Szlovák Paradicsomban fekszik, hosszúságával és mélységével a legnagyobb jégbarlangok közé tartozik Európában. Sehol, az alpesi térségen kívül, Európában nem található annyi jég, amely helyenként több mint 25 m vastagságnál nagyobb. Egyedülálló díszítésének köszönhetően az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. Bejárata, melyet "Jéglyuk"-nak (Ľadová diera) is neveznek a Hanesová planina fennsík északi részén fekvő Duča (1 141 m) hegy alatt található és 971 m tengerszint feletti magasságban van elhelyezve. A Dobsinai-jégbarlang településről (Dobšinská ľadová jaskyňa) 130 m magasságban szerpentin ösvény által lehet megközelíteni. A 43 m magasságban levő megtekinthető útvonal 515 m hosszú és az abszolválása 30 percet vesz igénybe.