A grunge (magyarul: piszok, mocsok) könnyűzenei stílus, amelynek
gyökereit és kezdeteit az
amerikai
underground
mozgalomban kereshetjük.
A Seattle Sound-ként is emlegetett alternatívrock-irányzat
ötvözi és továbbgondolja a rock,
punk, hard
rock
és
az
indie rock alapokat. Megjelenése a nyolcvanas évekre tehető, Washington állam, azon belül is
Seattle
környezetére.
Híressé a kilencvenes évek elején vált két meghatározó album, a Nirvana
Nevermind (1991) és
a Pearl Jam Ten
(1991) lemeze hatására.
Sokan ennek tulajdonítják a 80-as évek rockzenéjének lezárását, és a legutolsó
rockforradalomként
jellemzik.
Története
Az elnevezés eredete
A szó angol eredetű, a „grungy” – ez a szlengben a „koszos”
szinonimájaként használt szó –
jelzőből
származtatható.
A grunge mint fogalom legelőször a 60-as és 70-es években fordult elő
zenei stílus és zenészek
megnevezéseként.
Akkoriban még nem műfajra, inkább a zene és a művészek jellemzőire gondoltak a fogalom
használatával.
Neil Young, Iggy Pop és a The Velvet Underground
kísérletező feedbackeffektjei nyersebbé,
durvábbá
tették
gitárjátékukat, eltérve a korszak tisztább hangzásától. A torzítóeffektekkel dúsított, sokszor
nyers
felvételek
lázadó, független hangulatot kölcsönöztek zenéjüknek.
Ez a stílus alakította a 80-as évek közepétől a seattle-i zenei
színteret, ekkor kezdte a Green River és
a
későbbi Mudhoney énekese, Mark Arm a mozgalom
elnevezéseként alkalmazni a grunge-ot, amely a
90-es
évektől
válhatott igazán népszerűvé.
A deep six albumborítója
Kifejlődése, kezdete
A kiadvány, amely beindította a grunge-ot, a C/Z
Records által megjelentett Deep Six
válogatáslemez
volt
1986-ban. Az albumon hat együttes számai hallhatók, amelyeket azóta is a „grunge
atyjai”-ként
tartunk
számon:
Green River, Soundgarden, Melvins, Malfunkshun, Skin Yard és a
U-Men, akik közül
többeknek ez volt
az
első
lemezkiadványa.
A kilencvenes évek elején néhány éppen megalakult washingtoni együttes elkezdte a korai
grunge-hangzást a
hard
rockkal ötvözni. A legjellegzetesebb példa erre a Pearl Jam, a rövidéletű
Mother Love Bone és a
Temple of the Dog, amely három zenekarnak majdnem ugyanazok voltak a
tagjai.
korai Pearl Jam banda csoportképe
Ezalatt a Nirvana a grunge-ot a Pixies hangzásával keverte. Végeredményként ezeknek az
együtteseknek
„tisztább”
és kevésbé heavys hangzásuk volt, mint a 80-as évek grunge-bandáinak,
ezzel kikövezve az utat a
mainstream siker
előtt.
Az első videó, ami a grunge-ra felhívhatta a figyelmet a Soundgarden „Flower”-je volt, amit az
MTV
néhányszor
leadott a „120 Minutes” című műsorában. Egy kicsit több mint két évvel
később a Nirvana Smells Like Teen Spiritje bevezette a grunge-ot a mainstreambe.
A videot a nyomtatásból eltávolítottuk az alábbi linken érhető el:
https://youtu.be/hTWKbfoikeg
Mainstream siker
A Nirvanának tulajdonítjuk, hogy meghozta az áttörést a műfaj számára
1991-ben. A Smells Like Teen Spirit
népszerűsége a Nevermind albumról meglepte az egész zeneipart.
Az album #1 lett világszerte, és ezzel megnyitotta az utat a többi zenekar, köztük a Pearl Jam
számára
is. A
Pearl Jam valójában egy hónappal korábban, 1991 augusztusában
megjelentette már debütáló
albumát, a Tent, de a
lemez eladási mutatói csak a Nirvana sikerei után ugrottak meg.
1991–92 folyamán más seattle-i zenekarok is sikeressé váltak, mint például a Soundgarden a
Badmotorfinger
és az
Alice In Chains a Dirt című albumukkal.
A 90-es évek közepére több hasonló hangzású, ám földrajzilag nem ide sorolható együttes is
hírnévre
tett
szert
mint a Stone Temple Pilots San Diegóból, az ausztráliai Silverchair és a brit Bush.
Stone Temple Pilots banda csoportképe
Soundgarden banda csoportképe
A hanyatlása
A grunge-őrület valamiért mégsem volt hosszú életű. Több fontos tényező is van, amely ehhez vezetett,
amelyek
önmagukban is elegek lehettek volna, így nem csoda, hogy együttes fellépésük végleg rányomta
bélyegét a
műfaj
alakulástörténetére.
A hanyatlás tényezői
Bandák ellenezték a mainstream sztárságot
Post grunge megszületése (ami szintén nemvolt hosszú életű)
Drogok (főként heroin) használata
A heroin használata a grunge-zenészek között szintén nagyon komoly és szomorú
problémákat vetett fel,
amelyek
akár a zenélés végét is jelenthették együttesek számára. Andrew Wood
heroin-túladagolás miatti
halála
(1990-ben)
volt az első nagyobb csapás a grunge világában, elhozva a Mother Love Bone pályájának végét. A
függőség
okozta
Kurt Cobain vesztét is. Vele egy évben hunyt el Kristen
Pfaff is a Hole együttesből, majd 2002-ben
Layne Staley
az Alice In Chains énekese, ők is túladagolás miatt. Később Chris Cornell a Soundgarden énekese
2017
ben
egy
fellépése után a hotel szobájában gyógyszerek bevétele után tragikusan öngyilkos lett.
1996-ot mondják az utolsó évnek, mikor a grunge-zenészek aktívak voltak. Ebben
az évben sok „utolsó”
született. A
Pearl Jam ekkor jelentette meg utolsó toplistás albumát, a No
Code-ot bár a mai napig aktívak
utoljára
2024
ben
adtak ki egy albumot „Dark Matter” néven kisebb nagyobb sikerel. Az Alice In Chains ebben az évben
adta
utolsó
koncertjeit Layne Stanley-vel a mikrofon mögött. A Soundgarden és a Screaming Trees kiadták utolsó
stúdióalbumaikat, („Down on the Upside” és „Dust”
címekkel). Végül a Nirvana megjelentette a „From the Muddy
Banks of the Wishkah” című koncertlemezét.
A grunge hatása az utókor zenéjére
Bár a grunge klasszikus értelemben vett aranykora lezárult, hatása a
mai napig érezhető.
Olyan
zenekarok,
mint a
Foo Fighters, a Queens of the Stone Age vagy a
Royal Blood, tovább viszik a műfaj elemeit. A
'90-es
évek
grunge
zenekarai még mindig nagy hatással vannak a kortárs előadókra, és a műfaj időről időre
visszatér a
popkultúrába.
A grunge több volt, mint egy zenei irányzat: egy generáció hangja és
egy kulturális
forradalom része,
amely
megváltoztatta a rockzene arculatát.