Az európai irodalom kezdeteThe Beginnings of European Literature
Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygottO Muse, tell me of that man of many ways, who travelled ἄνδρα μοι ἔννεπε, μοῦσα, πολύτροπον, ὃς μάλα πολλὰ
Az európai irodalom két csodával kezdődött: az Iliásszal és az Odüsszeiával. Valóban majdnem minden olyan antik költő, aki lényegesen befolyásolta a nyugati irodalmat, bevallaná, hogy Homérosz „adósai” mind. De ki volt ez a kimagasló ember, akinek munkássága ilyen nagy hatással bírt a jövendő művészekre, és valóban meddig terjed befolyása?
The beginning of European literature as we know it today started with two miracles: Homer's Iliad and Odyssey. Indeed, almost every poet of antiquity, who would likewise have a great impact on Western literature, would say that they were indebted to Homer. But who was this singular poet, whose work made such an extraordinary impression on all that would come after him, and what was the extent of his influence?
Az európai irodalom kezdeteThe Beginnings of European Literature
Kétségtelen, hogy Homérosz előtt is létezett már irodalom. A minószi civilizáció (i.e. 2000 - 1450) és a későbbi mükénéi civilizáció (i.e. 1700 - 1100) is rendelkezett írással Homérosz előtt. Így valószínű, hogy ők is alkottak irodalmi műveket, de sajnos ezekből egy se maradt fenn az utókor számára.
Without a doubt, literature preceded Homer. The Minoan civilisation (c. 2000 - 1450 BC) and their successors, the Mycenaeans (c. 1700 - 1100 BC), had both developed writing before the times of Homer (8-9th centuries BC), and as a result, likely had their own works of literature. Unfortunately for us, none of these works have survived.
A bronzkor összeomlása (i.e. kb. 12. sz.) egy olyan nagyméretű kataklizma volt, ami a korabeli földközi birodalmakat romokban hagyta. A görög civilizáció annyira összeesett, hogy írás nélküli civilizáció maradt 2-3 évszázadon át (ezt hívjuk a görög sötét kornak, avagy sötét századoknak), ezért nem meglepetés, hogy a korábbi irodalom is feledésbe meredt. Ebben a levert környezetben született meg az orális költészet, és később, maga Homérosz is.
The Bronze Age collapse (c. 12th century BC) was an event of such catastrophic proportions, that it left nearly every Mediterranean power crippled and in ruins. Greece was hit especially hard, with writing being forgotten for nearly 2-3 centuries afterwards (the so-called Greek Dark Age), thus it is no surprise that previously written literature was forgotten. It is out of this landscape that oral poetry, and later Homer, would arise.
Akármennyire is dicsérem Homéroszt ezekben a sorokban, az nem változtat azon, hogy fogalmunk sincs, hogy valóban ki volt ő (ezt hívjuk az ún. homéroszi kérdésnek). Még abban se vagyunk biztosak, hogy az Iliászt és az Odüsszeiát egy szerző írta-e. Hogy miért is? Erre próbálok majd az alábbiban választ adni.
However, in spite of my high praise for Homer evident within these paragraphs, his identity remains a mystery (the so-called Homeric Question(s)). In fact, it is not certain whether the authors of the Iliad and Odyssey were the same person. Why? I shall attempt to answer that concisely below.
William Bouguereau: Homérosz és kísérője. Homérosz egyik legelterjedtebb ábrázolása.William Bouguereau: Homer and His Guide. One of the most popular depictions of Homer
Az Iliász és az OdüsszeiaThe Iliad and Odyssey
Haragot, istennő zengd Péleidész AkhileuszétSing, goddess, of the anger of Achilles, son of Peleus μῆνιν ἄειδε θεὰ Πηληϊάδεω Ἀχιλῆος
Az Iliász és az Odüsszeia valószínűleg több kisebb, szájhagyomány útján terjedő vers szintézise és amint előbb is említettem, a szájhagyomány (avagy orális költészet) pedig az írás hiányából született. Mindketten hatalmas, időmértékes verselésű, 10000 hexameteres sort meghaladó művek. Ezért sem próbálták a rapszódoszok (orális költészet előadói) pontosan megjegyezni az összes sort, helyettük a fontos eseményeket memorizálva, amiket a rögtönzés és betanult verselési szerkezetek segítségével előadás közben egy összefüggő történetté szőttek.
The Iliad and the Odyssey are thought to have materialised out of smaller poems born of the oral tradition, which arose, as mentioned above, due to the lack of literacy. These are both monumental poems, each spanning over 10000 lines in dactylic hexameter. As such, rhapsodes (oral poets) did not memorise every line in the poem, and instead memorised key events throughout the poem, interpolating between them with the help of improvisation and formulaic literary structures.
Az Iliász története a legendás trójai háború vége felé játszódik 51 napon keresztül. Az események valószínűleg az i.e. 12. században játszódnak, a bronzkor összeomlása előtt, azaz a mükénéi civilizáció idejében, de a nagy része feltehetően mitológiai eredetű. Ám több irodalomtörténész úgy véli, hogy tartalmazhat történelmi maradványokat is, amiket az eposz előadói felidéztek régebbi időkből, a bronzkorból. Tudjuk, Schliemann archeológiai felfedezéseinek köszönhetően, hogy Trója valaha egy valódi város volt, mégpedig egy elhelyezkedésileg fontos város. Sőt, az Iliászban megemlített helyek közül sokról kiderült, hogy valódi, létező helyek voltak.
The story of the Iliad takes place towards the end of the fabled Trojan War, covering around 51 days of the war. The events it narrates are thought to be set in the 12th century BC, before the Bronze Age collapse, meaning it was set in Mycenaean times, although these events are thought to be largely mythological. However, some scholars claim that there are indeed traces of historicity to be found in the Iliad, details remembered by oral poets from Mycenaean times, from before the Greek Dark Age. We know, thanks to Schliemann's archaeological findings, that Troy was a real place and a regionally important one at that. In fact, many places mentioned in the Iliad have turned out to be real places.
Az Odüsszeia egy olyan fajta történet, amit az ógörögök egy nostosnak hívtak, azaz egy hős hazatérését mesélő történet. Sokaknak ez a legélvezetesebb homéroszi eposz, hiszen egy kalandról szól, ami sokkal közelebb áll modern regények témaválasztásához. A szerkezete is sokkal kidolgozottabb, mint az Iliászé, több cselekmény szállt is felhasználva az Iliász lineáris, egyetlen szálon futó történetéhez képest.
The Odyssey is a type of story known to ancient Greeks as a nostos, one narrating a hero's homecoming. For some, this is the most enjoyable of the Homeric epics, as it narrates an adventure, much more familiar to the settings of modern novels. Its narrative structure is also more sophisticated than the Iliad's, switching between narrative threads at times, instead of playing out on a single, linear thread.
Az Iliászt tartják a régibb eposznak a kettő közül, mert jóval több archaikus tulajdonság mutatkozik meg benne. Szerintem a legérdekesebb ezek közül a digamma betűvel kapcsolatos, egy archaikus ógörög mássalhangzóval. A homéroszi nyelvben (az ógörög nyelv Ión dialektusának egy mesterséges változata, ebben alkották a homéroszi eposzokat) több szó, közöttük a 'bor' és 'fejedelem', a digamma mássalhangzóval kezdődtek, ám a digamma már eltűnt a görög ábécéből mikorra írásban való rögzítésre kerültek az eposzok. Ennek az volt a következménye, hogy bizonyos sorokban, ahol lett volna ez a mássalhangzó, érvénytelen metrum keletkezett. Az Odüsszeiában viszont kevesebb ilyen archaikus sajátosság lelhető.
The older of the two epics is thought to be the Iliad, on account of a greater number of archaisms. One of these, that I find especially fascinating, has to do with the archaic Greek consonant digamma: in the Homeric dialect (the artificial variant of the Ionian Ancient Greek dialect that these epics were composed in), several words, including the words used for 'wine' and 'lord', began with digamma, which, by the time the epics were written down, had already disappeared from the alphabet, thus rendering the meter in some lines defective due to the missing consonant. In the Odyssey, however, far fewer archaisms are to be found.
Egy jóval inkább irodalmi megközelítése az Iliász és Odüsszeia összehasonlításához a tematika megvizsgálása. Mindkét eposzt elolvasva (Devecseri Gábor gyönyörű fordításában), egyértelművé válnak a különbségek. Az Odüsszeiában sokkal mérsékeltebb az isteni beavatkozás, mint az Iliászban. Továbbá, a fő értékek lényegesen eltérnek a két eposzban: az Iliászban a fő értékek a hírnév, a halál utáni emlékezet, valamint a hősiesség, holott az Odüsszeia fő értékei a család és a hűség. Nem kizárt, hogy egyazon szerző műve e két különböző értékrendű eposz, de sokan (már az antikvitásban is) kétségbe vonják az ötletet.
A more literary approach to comparing the Iliad and Odyssey is to examine them thematically. Indeed, having read both of these myself (in the beautiful translations by Devecseri Gábor), the differences became obvious. In the Odyssey, divine intervention becomes a lot rarer when compared to the Iliad. Furthermore, the main values of the epics are also vastly different: in the Iliad, the dominant themes are glory, leaving a legacy, and heroism, whereas the Odyssey's main themes are family and loyalty. It is not impossible that the same poet would craft these two poems on such divergent ideals, but many (including critics from antiquity) remain unconvinced.
Mindkét eposz Homérosz nevéhez kötődik, de az identitása, mint már említettem, bizonytalan. Lehetséges, hogy 'Homérosz' nem egy darab ember volt, hanem több. Lehet, hogy 'Homérosz' nem is egy név volt, hanem valamilyen más névszó. Ha elfogadjuk azt, hogy az Iliász és Odüsszeia kisebb epikus versekből épültek fel, akkor elképzelhető, hogy 'Homérosz' azzal az emberrel azonosítandó, aki legelőször egybegyúrta egy összefüggő, hosszabb történetbe e kisebb verseket.
Both poems are attributed to Homer. His identity, as I've said, remains dubious. It could be the case that 'Homer' was not a single person, but many. 'Homer' may not even have been a name, but rather a descriptor. If we accept the supposition that the Iliad and Odyssey were constructed from smaller poems, then perhaps the person referred to by the name 'Homer' may have been the one first to compile these smaller poems into a cohesive whole.
Nézze meg ezt a videót, ha szeretné hallani a hexameteres verselés ritmikusságát, valamint a homéroszi nyelv hangzását (ha követni szeretné, a szöveg az Iliász 6. énekéből való, a 237. sortól kezdődően; a karakterek és istenek nevei segítenek tájékozódni, hogy az előadó hol tart):
If you would like to experience the rhythm of dactylic hexameter and the sound of Homeric Greek, then I recommend that you listen to the recording below (if you would like follow along, the recitation begins on line 237 of book 6 of the Iliad; the names of gods and characters are a great help in keeping pace with the narrator's progress):
Videó leírás és forrásVideo description and source
Forrás: YouTube videó. A videóban egy zongora szól, melynek ritmusára az előadó felmondja ógörögül a versrészletet. Nyolc ütem egy sor, ezekből hatot szán az előadó magára a sorra (ezért hexameter, hexa = hat), és kettőt pedig légvételre. Körülbelül 0:40-től kezdődik a felmondás.
Source: YouTube video. In the video, there is a piano accompaniment, which is what the narrator follows rhythmically whilst he reads the poem. One line consists of eight beats, six of which are used to read the line (hence why it's called dactylic hexameter, hexa = six), and the final two to catch one's breath.
Homérosz utánAfter Homer
HésziodoszHesiod
Egyszer dalra tanították meg Hésziodoszt, míg szent Helikón lejtőjén őrizgette a nyáját.And they once taught Hesiod the art of singing verse, While he pastured his lambs on holy Helicon's slopes.
Hésziodosz, mint Homérosz, a görög mitológia egyik legfontosabb tekintélye. A két fennmaradt verse, Istenek születése és Munkák és napok több utalást is tartalmaznak a mitológiára, legfőképpen az előbbi. Ezek didaktikus jellegű művek, azaz oktatásra szántak. Hésziodosz Homérosz kortársa lehetett (ha valóban létezett egy Homérosz), de eltérően Homérosztól, jóval többet tudunk életéről. Aszkra városában született és pásztorkodással foglalkozott. További tények az életéről elszórtan találhatóak a Munkák és napokban.
Hesiod, alongside Homer, was a founding figure in Greek mythology. His two extant poems, Theogony and Works and Days contain many allusions to mythology, especially the former. These were didactic works, meant to educate. It is thought that Hesiod was a contemporary of Homer (if a Homer did exist), and unlike Homer, details about his life and existence are more verifiable. He was born in a town named Ascra and made a living as a humble shepherd. Further personal details about him can be found in Works and Days.
Egy szórakoztató történet: legenda szerint, Hésziodosz és Homérosz versenytársak is voltak egyszer egy versmérkőzésben, minek győztese Hésziodosz lett. Bár felülmúlja őt Homérosz hatalmas befolyása, ezt a diadalt, attól függetlenül, hogy megtörtént-e, szerintem megérdemli Hésziodosz.
A little fun fact: legend says that Hesiod and Homer once competed in a poetry competition, the winner being Hesiod. Though overshadowed by Homer in many respects, this is a deserved triumph over him, regardless of whether it actually happened.
A trójai epikus ciklusThe Epic Cycle
Gyakori tévhit az, hogy a hírhedt trójai faló megjelenik az Iliászban. Ezt főleg azok vétik, akik nem olvasták el az Iliászt. Az első hivatalos utalás rá az Odüsszeiában történik (Od. 8.492-496), de későbbi eposzokban jelenik meg először, mint a Kis Iliászban és az Iliupersisben. Tartalmuk kronológiája szerint, így megy sorrendjük (saját készítésű diagram):
It is a common misconception by those who have not read the Iliad that the famous Trojan horse appears in it. Its first mention is in the Odyssey (Od. 8.492-496), but first appears in the later poems Little Iliad and Iliupersis. In chronological order, they go like this (diagram created by me):
Diagram szöveges leírásaTextual description of diagram
Kypria: Párisz ítélete, Iphigenia feláldozása, háború előzményeiCypria: The judgement of Paris, Iphigenia's sacrifice, lead-up to war
IliászIliad
Aithiopis: trójai szövetségesek megjövetele, Akhilleusz halála, Memnón halálaAethiophis: Trojan allies arrive, the death of Achilles, the death of Memnon
Kis Iliász: trójai faló megépítése, Aiász és Odüsszeusz konfliktusaLittle Iliad: Building of the Trojan Horse, competition of Ajax and Odysseus
Iliupersis: Trója lerombolásaIliupersis: The sack of Troy
Nostoi: Görögök hazatérése, görög hősök sörsai a háború utánNostoi: Greeks' homecomings, post-war fates of heroes
OdüsszeiaOdyssey
Telegónia: Odüsszeusz és Kirké által született fia, Télegonos, találkoznakTelegony: Odysseus meets Telegonus, his son with Circe
Sajnos, az Odüsszeiát és Iliászt kivéve, a többi eposz nem maradt fenn, csupán a tartalmuk ismertek korabeli összefoglalókból.
Unfortunately, apart from the Odyssey and Iliad, the other poems have been lost, and their contents survive only in summaries.
Az Argonautika és a rómaiakThe Argonautica, the Romans
A kevésbé ismert eposz, az Argonautika sokkal később íródott, mint a homéroszi eposzok, amik szerzőjét, Apollóniosz Rhodioszt (i.e. 3. sz.) ihlették. Iaszón és az argonauták történetét beszéli el, az aranygyapjúért megtett útjukat. A mű negyedik éneke ihlette Vergiliust az Aeneis írása közben, pontosabban Dido királynő és Aeneas kapcsolatának létrehozásában.
The lesser-known epic, the Argonautica, was inspired by and written much later than the Homeric epics by Apollonius of Rhodes (c. 3rd century BC). It tells the story of Jason and the Argonauts and their search for the golden fleece. The fourth book of the Argonautica inspired Vergil when writing the Aeneid, specifically in crafting the relationship between Dido and Aeneas.
Livius Andronicus (i.e. 3. sz.) lefordította és átültette Homérosz Odüsszeiáját egy római közönség számára, így megkezdve a görög mitológia átültetését a római kultúrába. Ezen kívül ő és kortársai több olyan színpadi művet is írtak, amik főszereplői karakterek a homéroszi eposzok világából.
Livius Andronicus (c. 3rd century BC) adapted and translated Homer's Odyssey for a Roman audience, thus starting the trend of adapting Greek mythology and works to Roman culture. He and his contemporaries also wrote many plays featuring key characters in Homer's epics.
Az AeneisThe Aeneid
Haj, sok bú-baj után született meg a római nemzet!Such an effort it was to found the Roman people. Tantae mōlis erat Rōmānam condere gentem!
Amikor Homéroszról és befolyásáról van szó, akkor szinte kötelező megemlíteni Vergilius mesterművét, az Aeneist. Ugyanúgy, mint Homérosz eposzai, az Aeneis is egy világhírű mű. 12 énekből áll, fele annyi énekből, mint a homéroszi eposzok állnak. Az első 6 ének tematikája az Odüsszeiához áll a legközelebb, míg a többié pedig leginkább az Iliászhoz.
When talking about Homer and his influence, one is obliged to mention Vergil's masterpiece, the Aeneid. Like Homer's epics, the Aeneid is a key work of world literature. It is comprised of 12 books, unlike the two Homeric epics, which are comprised of 24. The first 6 books are thematically closest to the Odyssey, while the remaining books are thematically closest to the Iliad.
Az Aeneis Aeneas történetét zengi. Ő egy trójai herceg, aki az Iliászban is megjelenik, aki megszökik pusztuló Trójából a túlélő trójaiak új vezetőjeként, kikelve egy új haza keresésében, rendeltetve az istenek által Latium királya és a rómaiak őse lenni. Maga Augustus császár rendelte Vergiliustól a mű megírását, amin Vergilius 10 évig dolgozott, míg váratlanul elhunyt. Haldokolva, Vergilius elrendelte, hogy a még be nem fejezett Aeneist, aminek végső finomításait meg nem fejezte be, azt égessék el. Viszont Augustus közbelépett és a kézirat megsemmisítését megakadályozta, utána pedig megparancsolta annak publikálását. Attól függetlenül, hogy Augustus döntése morális volt-e, nyilvánvaló, hogy a világirodalom egyik legfontosabb művét mentette meg (a hasonlóság Kafka haldokló kéréséhez könnyen észrevehető).
The Aeneid follows Aeneas, a Trojan prince who also appears in the Iliad, as he escapes flaming Troy as the new figurehead of the surviving Trojans and sets out with them to find a new home, destined by the gods to become the king of Latium and ancestor to the Romans. The work was commissioned by Augustus himself, with Vergil working on it for 10 years until his untimely demise. On his deathbed, Vergil ordered that the manuscript of the Aeneid be burnt, as he hadn't completed revising it yet by the time of his death. However, Augustus intervened, overruling Vergil's dying wish, and ordering the Aeneid to be published. Regardless of whether that was a moral decision on Augustus' part, it is evident that he saved a key work of literature from destruction (one cannot ignore the similarities between this event and that which saved Kafka's work from meeting a similar end at his behest).
Végső gondolatokConclusion
Remélem ez a cikk segít Homérosz munkásságának el- és megismerésében, és talán nagyobb érdeklődést is kelt a homéroszi irodalom, valamint az antik világ irodalma iránt. Legfőképpen azt remélem, hogy annyi élményt nyújtott e cikk olvasása, mint amennyit nyújtott megírása.
I hope this article helps people realise the true wonder of Homer's works and legacy, perhaps even sparking an interest Homeric scholarship and antique literature in general. Most of all, I hope this is as enjoyable to read as it was to write.
