A szemétkezelés története
A hulladékgyűjtés problematikája mindig is szorosan összefüggött az emberi civilizáció fejlődésével. Az ősember még közvetlenül a természetbe „adta vissza” a hulladékát, amely főként biológiailag lebomló anyagokból állt. Az igazi probléma az iparosodás korával indult: amikor az ember már nem csak eldobta, hanem „gyártotta” is a szemetet.
Az őskor
A hulladék kérdése egyidős az emberiséggel. Már az őskorban is keletkezett szemét – csontok, kőeszközök törmelékei, elszenesedett fa –, de mivel a közösségek kicsik voltak, a természet viszonylag gyorsan "visszavette" ezeket. A helyzet akkor változott meg drámaian, amikor az emberek letelepedtek, és a városok kialakultak.
Az első szeméthegyek és az ókori próbálkozások
Az ókori Rómában például már voltak utcai takarítók és szennyvízelvezető rendszerek, de a háztartási szemét gyakran az utcán végezte. A középkori Európában még ennél is rosszabb volt a helyzet: a szemetet gyakran egyszerűen az utcára dobták, ahol az állatok, az időjárás és a szerencse döntötte el, meddig marad ott. Nem csoda, hogy a járványok és a fertőzések gyakori vendégek voltak a városokban.
A középkori szemétmennyország
A középkori városokban gyakran egyáltalán nem létezett hulladékrendszer. Az emberek egyszerűen kihajították az ablakon a háztartási hulladékot, sőt még a vécétartalmat is – innen ered az "Óvakodj!" felkiáltás eredete, amellyel előre figyelmeztették a járókelőket. A hulladék gyakran az utcákon gyűlt fel, ezzel utat adva a rágcsálóknak, betegségeknek és járványoknak. A városi tanácsok néha rendeleteket hoztak a tisztaság fenntartására, de ezek betartatása sokáig nem volt hatékony.
A modern kuka megszületése
A szemét megfelelő kezelése iránti igény csak a 19. század végén vált igazán sürgetővé, a városiasodás és a népsűrűség növekedésével. 1884-ben Londonban bevezették az első, rendszeres hulladékgyűjtést, és ezzel együtt megjelentek az első "kukák" is – fémből készült tárolók, amelyeket rendszeresen ürítettek. A szó maga, "kuka", a magyar nyelvbe a német "Kübel" (vödör) vagy az angol "bin" mintájára kerülhetett be, de pontos eredete vitatott. Ma már a műanyag kukák, szelektív gyűjtők , biohulladék-tárolók és ipari konténerek egész arzenálja segít a hulladékok kezelésében. Egy érdekes index cikk a kukákról, amely a magyarországi vonatkozásról szól.
Manapság leggyakrabban termelt hulladéktípusok:
-
Kommunális (háztartási) hulladék:
- Ételmaradék
- Csomagolóanyagok (papír, műanyag, fém, üveg)
- Higiéniai termékek
-
Újrahasznosítható hulladék:
- Papír és karton
- Műanyag palackok és tárolók
- Fém dobozok (pl. alumínium)
-
Elektronikai hulladék (e-hulladék):
- Mobiltelefonok, laptopok, számítógépek
- Háztartási gépek (pl. mikrohullámú sütő, mosógép)
- Akkumulátorok, elemek
-
Veszélyes hulladék:
- Vegyszerek (tisztítószerek, festékek, oldószerek)
- Orvosi hulladék (fertőző anyagok, gyógyszerek)
- Autóipari hulladékok (motorolaj, fékfolyadék)
-
Építési és bontási hulladék:
- Beton, tégla, fa, fém
- Szigetelőanyagok
- Üveg, gipszkarton
