Mit vigyek magammal egy túrára?
- kishátizsák
- kényelmes, bejáratott cipő, bakancs
- réteges öltözködés (időjárásnak megfelelően)
- eső/szélálló külső réteg
- legalább 1,5 liter víz
- élelem
- telefon
- túrabot (ha szükséges)
- térkép
A természetjárás remek kikapcsolódási lehetőség, azonban fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk a biztonságot. Az egyik legfontosabb előkészület a megfelelő tervezés: ismerjük meg az útvonalat, ellenőrizzük az időjárás-előrejelzést, és tájékozódjunk a terepviszonyokról. Érdemes egy térképet vagy egy offline navigációs alkalmazást is magunkkal vinni, hiszen a térerő nem mindenhol elérhető. Ha hosszabb túrára indulunk, értesítsünk egy családtagot vagy barátot a terveinkről és a várható érkezési időnkről.
A megfelelő felszerelés szintén kulcsfontosságú. A réteges öltözködés segít alkalmazkodni a változó időjárási körülményekhez, míg a jó minőségű bakancs csökkenti a sérülésveszélyt. Mindig legyen nálunk elegendő víz, energiadús élelem, elsősegélycsomag, valamint egy fejlámpa vagy elemlámpa arra az esetre, ha a túra hosszabbra nyúlna a tervezettnél. Veszélyes terepen túrabot és csúszásmentes talpú lábbeli is ajánlott.
Végül, a felelős viselkedés is elengedhetetlen. Tartsuk tiszteletben a természetet, ne térjünk le a kijelölt ösvényekről, és kerüljük a veszélyes szakaszokat. Vadállatokkal találkozva ne próbáljunk közelíteni vagy etetni őket, és ha társasággal túrázunk, mindig maradjunk a csoport közelében. A túrázás csodálatos élmény lehet, ha megfelelően felkészülünk és figyelünk a biztonságunkra.
Ha egy túra nehézségét akarod meghatározni, akkor először nézd meg a kiírását és az időpontot:
A túráknál megadott táv egyértelmű: ilyen hosszú lesz a túra, km-ben megadva. Ha persze még nem tudsz mihez viszonyítani, akkor lehet, hogy ez nem mond semmit. Általában azt mondhatjuk, hogy 1 km-t sima úton a legtöbb ember kb. 12-15 perc alatt gyalogol le kényelmes sebességgel, de azért nem andalogva. A túrán ilyen biztosan nem lesz (mármint sima út), de kiindulópontnak hasznos. (Ezt az időt majd a szint erősen módosítja, de erről később.)
Ha még nem sokszor voltál túrázni, akkor válassz kezdetben 5-8, de maximum 10 km-es túrát, ha egyébként tudsz hosszabban gyalogolni. A táv ugyan még nem mond sokat a túra nehézségéről, de ehhez már tudsz majd később viszonyítani. Túl rövid volt? Akkor legközelebb választhatsz hosszabbat. Ha éppen megfelelő? Akkor hasonlókat, vagy 1-2 km-rel hosszabb túrákat válassz legközelebb.
Ha rendszeresen eljársz kirándulni, akkor a kényelmesnek érzett táv nagyon hamar nőni fog, és egyre hosszabb útvonalakat is be tudsz majd vállalni. Érdemes próbálgatnod, hol vannak a határaid, mi az, ami még belefér egy napba nagyobb fizikai megerőltetés nélkül.
A szint érték sokkal többet mond el a túra nehézségéről, mint a táv. A szint igazából a túrán megmászandó összes szintemelkedést jelenti összeadva. Lehet, hogy az útvonal dimbes-dombos vidéken halad, ahol le-fel kell menned, egyszerre csak 10-20-50 m magasságkülönbséget leküzdve, aztán egy lejtőn leereszkedve. Ezeket a felfelé megmászandó értékeket sorban egymás után összeadva kapod meg a túra szint értékét. Ez alapján ki lehetne számolni egy átlagot, hogy 1 km távra átlagosan mennyi szintemelkedés jut, de ennek nem sok értelme van, mert a terep nagyon ritkán ilyen egyenletes.
Azért annyit el lehet mondani, hogy egy túra, aminek 150 m a szintje, eléggé könnyű, 500 m felett pedig már biztos, hogy megizzadsz majd és meg kell állnod többször is pihenni az emelkedőkön, függetlenül a távtól.
De kezdőként milyen szintet válassz? Erre nehezebb válaszolni, mint a távra, mert ez erősen függ attól, milyen távolságra oszlik el. Nagy különbség lehet egy 3 km / 300 m és egy 15 km / 600 m túra között. Az első rövidebb, de valószínűleg sokkal izzasztóbb és magasabbra emeli a pulzusod. A második túrán valószínűleg az emelkedők sokkal kevésbé meredekek. Persze ez tőled függ, hogy melyiket találod könnyebbnek, de a többségnek az első nagyobb kihívás lesz
Jobb megnézni a túra szintprofilját, mert az emelkedők elhelyezkedése nagyban meghatározza a túra nehézségét. Nem mindegy például, hogy a nagyobb emelkedők a túra elejére vagy éppen a végére esnek.
Nagyon sokféle tereppel találkozhatsz a terepen, és az ezeken való haladás nehézsége évszakról évszakra is változhat.
A széles erdészeti utakon általában nagyon jól lehet haladni, de a keskenyebb ösvények tartogathatnak meglepetéseket. Ha sok fa van kidőlve, azokon át kell mászni. Ha tavasztól őszig nagyon megnő az aljnövényzet (esetleg a csalán), azokon át kell keveredni.
Az erdei utak lehetnek nagyon kényelmesek, kellemesek kora nyártól őszig, télen pedig erősen sarasak, mély árkokkal (ha éppen arra járt néhány erdészeti jármű).
A homokos utakon nyáron, száraz időben nagyon nehéz lehet haladni, főleg, ha esetleg kijárták lovakkal. Nemcsak lelassítja a haladást, de még a cipőnk is tele megy a homokkal.
Az eső is nagyon csúszóssá és vizessé tehet szakaszokat, a vizes sziklákon vagy vizes faleveleken, ágakon nagyon oda kell figyelni minden lépésre.
Vannak olyan utak, amiket csak télen, havas vagy jeges időben nehéz bejárni, de akkor szinte lehetetlen. Főleg, ha útközben patakokon is kell átkelni, ahol a jég tovább nehezíti a helyzetet.
A túra napján aktuális időjárás nagyon meg tudja nehezíteni a túrát. Az extrém hideg, fagy, eső vagy erős szél ugyanúgy nehézzé tehet kirándulásokat, mint a nyári hőség, mert a haladáson kívül még ezek is fárasztanak. Ezek között van olyan, ami nemcsak a túra napján befolyásolja a nehézséget: ha az előző napokban sok eső esett, akkor az utak biztosan nem száradtak fel, csúszósak, sarasak lehetnek, nyáron pedig a páratartalom is extrém magasra nőhet.