Informatika

Milyen meglepő, IKs-ként szeretem az informatikát!
Az egész ott kezdődött, hogy 2 éves koromban apukám megmutatta hogy mi is az a számítógép, és már ott is látszott az érdeklődés. Általános iskola előtt a számítógép használat miatt tanultam meg írni és olvasni, és kb ilyenkor találkoztam az első videójátékommal, a Verdák 2-vel. Ettől a pillanattól kőbe lett vésve, hogy az életem elengedhetetlen része lesz a gaming, és ez a mai napig így van.
Az első „komoly” videójátékom az Assassin’s Creed 4 volt, aztán az évek elteltével egyre több mindenbe belekóstoltam. Az alábbi táblázatban összeszedtem az 5 kedvenc játékomat, sorrendtől függetlenül.

A számítógépek iránti érdeklődésem a gaming-nél nem áll meg, nagyon élvezem azt, hogy ha összerakhatok egy számítógépet. Eddig összesen 2 gépet építettem, az én jelenlegi asztali gépemet, és 2024 nyarán az egyik barátom gépét is én raktam össze. Ezen kívül még jó pár embernek segítettem összeállítani az ő kívánságuknak és pénztárcájuknak megfelelő számítógépet. Ha érdekel milyen a hangulata egy gépépítésnek, ajánlom a TheVR gépépítés montázsait!

Nem véletlen vagyok az IK-n, hiszen már alsós koromtól fogva foglalkozok programozással. A Logiscool-nál kezdtem, még blokkos programozással, majd áttértünk a blokkos és a kódolás keverékére, ezt követte a C# használata a Unity környezetében, majd a Python felé vezetett az út, egy Python Institute által szervezett nemzetközi vizsgát is letettem. Középiskolában informatika fakultáción visszaköszönt megint a C#, az érettségin is ezt a nyelvet alkalmaztam.

Természetjárás

A közhiedelemmel ellentétben, aki informatikusnak tanul, igen is érhet fűhöz. Nekem is egy meghatározó hobbi az életemben, hogy ne mindig csak a gép előtt sorvadjanak a lábaim, hanem, hogy rendszeresen ki is mozduljak. Még óvodás koromban kezdődött ez az egész. Az oviba mindig apukám jött értem, és mivel erdőmérnök, ezért ahelyett, hogy egyenesen hazamentünk volna, kivitt az erdőbe. Sokat sétáltunk, offroad-oztunk, vagy éppen az állatokat néztük.
Ovi után ritkultak ezek az események, viszont 7.-es koromban a Határtalanul pályázat keretein belül lehetőség adódott, hogy kimehessünk Szlovákiába 5 napra. Középiskolában újból elkezdtem túrázni. Az egyik helyszín, amit meglátogattunk a gimis keménymaggal az Apci Tengerszem volt. Ugyan úgy gimisként, barátaimmal részt vettem a Hajta gyalogos, illetve biciklis teljesítmény túrán is. Igaz, már nem olyan gyakran, de még most is ki szoktam menni apukámmal az erdőbe, ő ilyenkor dolgozik, én pedig csak élvezem az egészet.