Gyűjtemény

Csodás Magyarország Gyűjteménye

A Hungarikumok Gyűjteménye ma nem kevesebb, mint 94 hungarikumot számlál. 2012. október 8-án kerültek be az első értékek, szám szerint 10. A legfrissebb kincsek mindössze két éve birtokolják a címet, a Székelykapu és a Lángos. A Csodás Magyarország YouTube-csatornájára 2024. januárjában felkerült egy 6 részes sorozat, amelyben a hungarikumok egy részét mutatják be. Az oldalon lentebb ezen értékekről tudhat meg többet.

Piros Arany és Erős Pista

A videót a nyomtatási nézetből eltávolítottuk

A Piros Arany és az Erős Pista két ikonikus magyar paprikakészítmény, amelyek 2016 óta a Hungarikumok Gyűjteményének részét képezik. Mindkét termék a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel szedett fűszerpaprikából készül, amely 100%-ban a kalocsai és szegedi tájkörzetekből származik. Egyedi színük és ízük megkülönbözteti őket más paprikatermelő országok hasonló termékeitől. A Piros Arany és az Erős Pista ételízesítőket világszerte közel húsz országba exportálják, beleértve Németországot, Csehországot, Lengyelországot és az Egyesült Államokat is. Az Univer Product Zrt. több mint 40 éve saját, kizárólag magyar termelői körre épülő termeltetési modellt alakított ki, biztosítva ezzel a termékek hazai alapanyagát és minőségét.

Tokaji aszú

A videót a nyomtatási nézetből eltávolítottuk

A Tokaji aszú egy különleges, természetes édes bor, amelyet a Tokaj-hegyaljai borvidéken termelnek Magyarországon. E bor különlegessége az aszúsodott szőlőszemek használatában rejlik, amelyeket a Botrytis cinerea nevű nemespenész fertőzött meg, koncentrálva a cukrokat és az ízeket. A főként Furmint és Hárslevelű szőlőfajtákból készített aszúborokat tölgyfahordókban érlelik, amelyek mérete általában 136 liter, és Gönci hordóként ismertek. A Tokaji aszú világszerte híres kiegyensúlyozott édességéről és savasságáról, amely harmonikus ízélményt nyújt. Történelmileg a tokaji borokat olyan neves személyiségek is méltatták, mint Beethoven és Goethe, valamint számos európai uralkodó.

Zsolnay porcelán és kerámia

A videót a nyomtatási nézetből eltávolítottuk

A Zsolnay porcelán és kerámia a magyar iparművészet kiemelkedő alkotása, amely 2014 óta a Hungarikumok Gyűjteményének része. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra 1853-ban alakult, és azóta is a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe. A gyár olyan különleges technológiákat fejlesztett ki, mint az időtálló pirogránit, amelyet számos nevezetes épület díszítésére használtak, például a budapesti Iparművészeti Múzeum és a Mátyás-templom esetében. Emellett az eozinmáz alkalmazása is világhírűvé tette a Zsolnay termékeket, melyek színei a fényviszonyoktól függően az aranytól a zöldig változnak. A manufaktúra számos neves művészt és építészt vonzott, mint például Rippl-Rónai Józsefet és Lechner Ödönt, hozzájárulva a magyar és nemzetközi művészettörténet gazdagításához.

A videót a nyomtatási nézetből eltávolítottuk

PICK Téliszalámi

A PICK Téliszalámi egy különleges magyar szalámiféleség, amelyet a 19. század végén fejlesztett ki Pick Márk, és azóta is titkos recept alapján készül. Ez a szalámi kizárólag természetes alapanyagokból, sertéshúsból és szalonnából készül, titkos fűszerezéssel, hideg füstöléssel és hagyományos szárításos érleléssel, közel 100 napon keresztül. A téliszalámi különlegességét a nemespenész-bevonat adja, amely a szárítás során alakul ki a burkolat felületén, hozzájárulva az egyedi ízvilághoz. A PICK Téliszalámi 2014-ben hivatalosan is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe , elismerve ezzel kiemelkedő minőségét és hagyományát. A szalámi gyártása Szegeden történik, és a PICK Szeged Zrt. ma is az egyik legjelentősebb magyar élelmiszeripari vállalat, termékeit több mint 35 országba exportálja.

Kalocsai népművészet

A videót a nyomtatási nézetből eltávolítottuk

A kalocsai népművészet a magyar kulturális örökség egyik legismertebb és legszínesebb eleme, amely az írás, hímzés és pingálás (falra festés) hagyományában teljesedik ki. Ez a stílus a 19. század végén alakult ki Kalocsa környékén, és azóta világszerte ismertté vált élénk színei és jellegzetes virágmotívumai révén. 2014. január 30-án a Kalocsai népművészet hivatalosan is a Hungarikumok Gyűjteményének részévé vált, elismerve egyediségét és kulturális jelentőségét. A kalocsai hímzés sajátossága, hogy kezdetben fehér hímzéssel dolgoztak, majd a 20. század elején jelentek meg a karakteres színek, mint a piros, kék, sárga és zöld. A kalocsai népművészet ma is fontos része a magyar identitásnak, motívumai megjelennek népviseleteken, lakásdíszeken, sőt modern divatcikkeken is.

Táncház

A videót a nyomtatási nézetből eltávolítottuk

A táncház mozgalom a magyar szellemi kulturális örökség kiemelkedő része, amely a hagyományos néptáncok és népzenék közösségi alapú megőrzését és átadását szolgálja. A táncház módszer lényege, hogy a résztvevők nemcsak megfigyelőként, hanem aktív közreműködőként is részt vesznek az autentikus népi kultúra ápolásában, a tánc és zene élményszerű tanulásán keresztül. 2012. október 18-án a Magyar Értéktár részeként elismerték a táncház módszert. A táncház nemcsak Magyarországon, hanem világszerte elterjedt, és a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és zenéit népszerűsíti. Ez a közösségi forma nemcsak a hagyományok megőrzését segíti, hanem új generációkat is bevon, erősítve a kulturális identitást és az összetartozás érzését.