A hullámtáblás szintetizátorok először a 80s években jelentek meg a boltokban. Az első ilyen szintetizátor a PPG Wave volt, ami FM jeleket mosott össze hanghullámokkal. A PPG Wave manapság is egy kulthangszer a Synth Pop világában. Manapság inkább online szoftverekben szoktunk új hangokat kreálni, mivel sokkal egyszerűbben elérhetőek, viszont képességükben egyáltalán nem különbözőek, mint egy fizikai hangszer.
A hullámtáblás szintetizálás az oszcillátorokkal kezdődik. Az oszcillátorokkal egy jelet adunk a szintetizátornak, ezen a hanghullámon fog egy hangot lejátszani. Ez lesz az alaphangunk, viszont a hangzást amit elképzeltünk különböző filterekkel és effektekkel tudjuk elérni, amikkel befolyásolni tudjuk a hang hosszát, hangzását, torzulását, szélességét stb.
A szinuszhullám talán a legegyszerűbb a hanghullámok közül. A hang nagyon kicsi teret foglal a frekvenciaskálán, vagyis azt a hangot kapod meg amit leütsz a billentyűzeten és így egy nagyon üres hangzást érhetünk el. Viszont nehogy megtévesszen ez a leírás minket, a szinuszhullámok tökéletesek háttérhangokra, csengettyűkre és akár basszusokra is!
A háromszöghullám egy ritkábban használt jel, körülbelül az átmenetként írhatnánk le a szinuszhullám és a fűrészfoghullám között. A hangja kifejezetten nosztalgikus, különösen jó régiesebb hangzású billentyűs hangszerek rekreálására.
A fűrészfoghullám által készített hangok egyik legfontosabb építőelemei a mai elektromos zenének. Teljes hangzásuk kifejezetten energikus. Tökéletes vezető szólamokhoz, de szinte bármit készíthetünk belőle.
A négyszöghullámok szintén nem annyira elterjedtek mint a szinusz meg a fűrészfog hullámok, de szintén nagyon hasznos eszközök lehetnek a tarsolyunkban. Szintén egy nagyon telt hangot hoznak létre, egy kicsit statikusabb hangzással. Legtöbbször billentyűs hangszerek készítésére szokták használni