Egy zászló dizájnjának legfontosabb eleme a mintázat, ez különbözteti meg a legszembetűnöbben a világ többi országától. Vannak azonban minták és szimbólumok, amelyek több zászlón is megjelennek. Ezen az oldalon ezekről olvashatsz. Minden kategóriához 6 mintazászló tartozik, de ezek nem feltétlenül teszik ki az odatartozó zászlók összességét.
Talán a leggyakoribb elrendezés a vízszintes vagy függőleges trikolor. A zászló három (általában egyenlő) párhuzamos részre van osztva, mindegyik más színnel kitöltve.
A mintát a XVI. században kezdték el használni, a republikanizmust, a szabadságot és a forrdalamat jelképezte. Az első ilyen zászló a holland zászló volt (1570-1652) - vízszintes trikolor, színei fentről lefelé: narancssárga, fehér, kék
Kereszt szimbólum a téglalap alakú zászlón, a kereszt közepe a zászló felfüggesztett oldala felé tolva. A kereszten belül gyakran van egy kisebb, azonos formájú, más színű kereszt.
Az északi országok jelképe, a kereszténységet jelképezi. Ilyen zászló a legöregebb ma is használt országzászló is, Dánia zászlaja: a XIV. század óta használják.
A zászló három részre van osztva függőlegesen. A középső vonal a zászló legalább 1/3 vagy 2/7 részét teszi ki. Az bal oldali és jobb oldali vonalak színe megegyezik.
Heraldikus mesteralak, nincs konkrét jelentése. A középső vonal gyakran tartalmazza az ország címerét vagy valamilyen szimbólumát, kiemelve ezzel azt.
A zászló három részre van osztva vízszintesen. A középső vonal a zászló legalább 1/3 vagy 2/7 részét teszi ki. Az alsó és felső vonal színe megegyezik.
Heraldikus mesteralak, nincs konkrét jelentése. A cölöphöz hasonlóan a középső vonal gyakran tartalmazza az ország címerét vagy valamilyen szimbólumát, kiemelve ezzel azt. Ilyenkor a vonal leggyakrabban fehér, ami általában az emberek nemességét, tisztességét fejezi ki.
Átlós elválasztás a zászló jobb felső sarkától a bal alsó sarkáig (jobbharántpólya), vagy fordítva (balharántpólya). A heraldika szabályai szerint a két oldalán lévő résznek színe egyforma, ám ez zászlók esetében ritkán van betartva. Sokszor vannak vékony elválasztóvonalak az átló és az általa meghatározott háromszögek között.
Heraldikus mesteralak, nincs konkrét jelentése. Címereken gyakran használták védelem és becsület szimbolizálására.
Zászlókon mindig a felfüggesztett oldalra illeszkedő hegyesszögű háromszög. A háromszög magassága nincs megszabva, a zászló többi része általában vízszintesen csíkozott.
Heraldikus mesteralak, nincs konkrét jelentése. Címereken erőt jelképezett, hasonlít a szarufa (chevron) katonai jelvényhez. Ebből kifolyólag a zászlókon gyakran jelent összetartást és védelmet.
A zászló többi részétől elkülönülő, bal felső sarokban megjelenő téglalap, szinte mindig valamilyen szimbólummal.
Legtöbbször a múltbeli vagy jelenlegi gyarmati időket reprezentálja, ilyenkor a kanton a gyarmatosító ország lobogója. Volt brit gyarmatok, illetve mai tengerentúli területek esetén ez a Union Jack (kivéve Hawaii, aminek zászlaján ott van a Union Jack, de soha nem volt brit gyarmat). A kanton szimbolizálhatja az ország vallási, politikai vagy társadalmi állapotát is.
Általában kantonnal párosul, váltakozó (legtöbbször 2) színű csíkozás, az egyik szín sokszor fehér.
A vonalak száma gyakran reprezentál egy történelmi eseményt.
Csillagkép, amely csak a déli félgömbön látszik. Ebből kifolyólag déli félgömbön található országok és területek használják a zászlajukon. A négy nagyobb csillag (Acrux, Mimosa, Gacrux, Imai) mindig megjelenik, az ötödik kisebb csillagot (Ginan) nem mindig tartalmazzák a zászlók. Gyakori szimóluma a déli országoknak, ezzel kifejezve az ország identitását és az emberek összetartozását.
A mohamedán többségű országok használják. Bár eredetileg nem az Iszlám vallás jelképe, gyakran reprezentálja azt, mivel az Oszmán Birodalom szimbóluma volt. Több teória van a szimbólum jelentésére, a legnépszerűbb szerint isteni útmutatást jelképez.
Lehet az ország nemzeti állata, de lehet egy olyan állat is, amely reprezentálja az ország állatvilágát. Gyakran jelenik meg metaforaként az ország szabadságára, dicsőségére.
Kétféle színpaletta reprezentálja az afrikai embrek összetartozását. Az egyik a zöld-sárga-vörös az etióp zászló mintájára. Itt a zöld szín a fejlődést, munkát és termékenységet, a sárga a reményt, a vörös pedig a védelmezők vérét jelképezi. A másik színhármast Marcus Garvey vezette be 1920-ban. Ebben a vörös az afrikai emberek vérét, amely összeköti őket, a fekete a sötét bőrszínt, a zöld pedig Afrika gazdag földjét szimbolizálja.
A fekete, fehér, zöld és vörös színek mind az arab emberek és történelmük egy-egy aspektusát jelképezik. A XIV. századból származnak, Safi al-Din al-Hilli verséből.
