Felmelegedési adatok évekre bontva

Az Üvegházhatású gázok


Ahogy infografikán is látszik, a légszennyező anyagok között a szén-dioxid (CO2) aránya a legjelentősebb, 81,2%-os, ami jellemzően emberi tevékenységből származik. Más üvegházhatású gázok jóval kisebb mennyiségben kerülnek a légkörbe, ugyanakkor ezek a szén-dioxidhoz képest hatékonyabban tartják vissza a Föld felszínéről távozó hőt, némely esetben több ezerszeres mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.

További információk

Legtöbb CO2-t kibocsátó országok
Legtöbb CO2-t kibocsátó országok
Ország Kibocsátás (millió tonna CO2)
Kína 10,065
Egyesült Államok 5,416
India 2,654
Oroszország 1,711
Japán 1,162

Állattenyésztés

Az állattartásról már régóta tudják, hogy hozzájárul az üvegházgáz kibocsátásokhoz. Az állattartás hosszú árnyéka, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2006-os jelentése szerint évente 7,516 millió tonna CO2 egyenérték (CO2e), vagyis az évenkénti világszintű üvegházgáz kibocsátások 18%-a tulajdonítható a szarvasmarhának, bivalynak, birkának, kecskének, tevéknek, lovaknak, sertésnek és baromfinak.

A vulkánkitörések

A globális felmelegedést visszájára fordító természeti okok közül a legjelentősebb a vulkáni tevékenység. A tűzhányók kitörésekor nagy mennyiségű vulkáni hamu, por és kén-dioxid jut a troposzférába. A por és a hamu idővel leülepszik, vagy az esők kimossák a légkörből, a kén-dioxid viszont a levegőben marad, és szétterülve megszűri a napsugarakat, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét. A vulkánok éves szén-dioxid-kibocsátása 65–319 megatonnára tehető.

A vulkáni kitörés pillanatában felszínre kerülő gázok pontos összetételét meglehetősen nehéz mérni, de a kitörés előtti és utáni gázszivárgásokat vizsgálva megállapították, hogy a vízgőz mellett a leggyakrabban szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén, metán, ammónia, fluor, hidrogén, klór, kén-hidrogén, kén-dioxid és fémkarbid-gőzök kerülnek a felszínre. A hidrogén és metán egyaránt könnyen begyullad, és lángba boríthatja a vulkán környékét.