A város történelméről
Szécsény történelme gazdag és változatos, a magyar történelem számos jelentős eseményének volt színhelye. A település első írásos említése 1219-ből származik. A középkorban fontos mezővárossá fejlődött, amely kereskedelmi és kulturális központként működött. A 15. században Szécsény vára jelentős szerepet játszott az ország védelmében, különösen a török hódoltság idején. A város több csatát is átélt, amely nyomot hagyott fejlődésén. A 17. században az 1663-as török pusztítás után újjáépült, majd az 1705-ös országgyűlés helyszínévé vált, ahol II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották. A város kiemelkedő építészeti és kulturális emlékei közé tartozik a Forgách-kastély, amely a 18. században épült barokk stílusban, valamint a híres Tűztorony, amely a város egyik szimbólumává vált. Szécsény a palóc hagyományok megőrzésében is élen jár, ennek köszönhetően a népi kultúra egyik jelentős központja Magyarországon. Napjainkban Szécsény vonzó turisztikai célpontként ismert, amely történelmi és kulturális értékeivel, valamint természeti szépségeivel egyaránt lenyűgözi az idelátogatókat.
Kubinyi Ferenc Múzeum
A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától. A török háborúk azonban nagy pusztításokat okoztak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja a végvár külső falait, és a várkastély épületeit. A zálogjogon birtokló Kohárytól Forgách János nógrádi főispán és felesége Cziráky Margit visszaszerezte az uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban Forgách János fiatalabbik fia, Zsigmond örökölte a birtokot. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése így nagy valószínűséggel Zsigmondhoz köthető. Forgách Zsigmond után második fia József örökli, a nagy angolpark létesítése az érdeme. A 19. század második felében a Pulszky család birtokolja a kastélyt, kivéve az 1849-1867 közötti időszakot, amikor a császári kincstár tulajdona volt. 1900-ban Gross Jenő budapesti ügyvéd vette meg és 1943-ban adta el báró Lipthay Bélanak. A háború erősen megrongálta az épületet, felújítása az 1960-as években kezdődött. A legutóbbi felújítás 2005 nyarán történt
Várkert
A Forgách kastély alján található a Várkert. A nagykiterjedésű gondozott terület a sétálni, és kikapcsolódni vágyó turisták, fiatalok kedvence. A gyönyörű fekvésű terület kavicsos sétányokkal behálózott tájvédelmi körzet nagyon szép turisztikai látnivalót kínál. A területen fekvő kis és nagy tó vízelvezető árkaival és szép fahidjaival okoz örömöt a természetszerető turistáknak.
Tűztorony
A pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették. 1893-ban kétemeletes toronnyá alakították a Tűzőrség számára. 1929-ben egy harmadik emelet ráépítésére került sor, ekkor kapta jelenlegi bádogfedelű sisakját is. Az egész építmény, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt. Ez a mozgás a mai napig érzékelhető, évente néhány milliméter. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Látogatható: Bejelentkezést követően
Jegyárak: 500 Ft
Kapcsolat: 06-70-329-2885
Ferences templom
Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt Ferences templomdíszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.