Legendás törpehörcsögök és megfigyelésük

Testmérete 6-11 cm, súlya legfeljebb 50 gramm. Harmad akkorra, mint európai rokonai, és mérete fele az ismertebb szíriai aranyhörcsögének. Bundájuk sűrű, hátuk szürke, közepén fekete csíkkal. Hasuk fehér, farkuk rövid. Télen kivilágosodnak, néha egészen fehérré válnak. Fekete szemük aránylag nagy. Eredeti élőhelye Belső-Ázsia és az orosz sztyeppék. Vadon nagyrészt Szibériában élnek, megtalálhatóak Dzsungáriában, Mandzsúriában, Kazahsztánban és Mongóliában. Prédaállatként szeretnek elbújni és szeretik a magányos életmódot, barlangjukat 1 méterre a föld alá ássák. Kedvenc talajtípusuk az agyagos löszös; ezek a legjobb gabonaföldek. Otthonuk több kamrából áll, amiket számos kijárat köt össze a külvilággal, van köztük hálókamra és illemhely is, de a legtöbb tápanyagraktárként szolgál. A legtöbb rágcsálóhoz hasonlóan éjszakai állatok, szállásukat szürkületkor hagyják el. Főként növényi táplálékkal él; egyaránt fogyaszt gyökereket, leveleket és és magvakat, ezen kívül rovarokkal is táplálkoznak. Táplálékukat mellső lábaikat kézként használva tömik rugalmas pofazacskójukba. A szűkösebb időkre felhalmozzák az eleséget; ezen élik túl a telet. Télen melegen és puhán bélelt vackukban, készleteik mellett pihennek, alusszák téli álmukat. Ezalatt testhőmérsékletük kevéssel fagypont fölé süllyed. Mihelyt megérzik a tavaszt, felébrednek. Ragadozói a róka, a menyétfélék, a baglyok, és a nagyobb ragadozó madarak. Fő ellenségei a hermelin és a görény, mert ezek követik föld alatti otthonába, és ott végeznek vele. Rövid, 2-3 éves élettartamukat szaporasággal ellensúlyozzák. Így sikerül fenntartaniuk egy igencsak nagy állományt a sztyeppén. Ezt a hörcsögöt régóta ismerték, de csak a XX. század vége felé kezdték háziállatként tartani.

A dzsungáriai törpehörcsögről bővebben...