Fontos szabály, hogy a felirat elég sokáig látszódjon annak érdekében, hogy azt a felhasználók el tudják olvasni. Ez sok esetben (gyors beszéd, folyamatos narráció) csak úgy tud megvalósulni, ha a szöveget rövidítjük, egyszerűsítjük, az ismétlődő, lényegtelen elemeket kiiktatjuk, de mindezt úgy, hogy az eredeti mondanivaló ne sérüljön.
Ha például egy egyetemi előadást kívánunk a tananyagba illeszteni, akkor figyeljünk arra, hogy az előadó mit tart fontosnak, hova helyezi a hangsúlyt, mit emel ki a metakommunikációs eszköztárával, testbeszédével, illetve a prezentáció diáiban.
A feliratozó alkalmazások képesek arra, hogy a begépelt felirat hossza (és egyéb jellemzői) alapján automatikusan kiszámítsák, hogy a feliratnak meddig kell láthatónak lenni ahhoz, hogy az (átlagos olvasási sebességgel) még olvasható legyen. A sokak által használt, ingyenes Subtitle Workshop alkalmazás karakterenként 60 ms, szavanként 50 ms, soronként 50 ms időértékkel számol alapértelmezésben, ahol természetesen a megfelelő értékek összeadódnak.
Nézzünk egy példát! Az alábbi feliratot egy természetfilmen szeretnénk elhelyezni:
Az itt élő állatoknak minden nap
küzdeniük kell az életükért.
A szöveg 61 karakterből, 10 szóból és egy sortörésből áll, így az alapbeállítások mellett 61*60+10*50+1*50 ms az az idő (4210 ms), amíg látszódnia kell, vagyis kicsivel több, mint 4 másodpercig.
Amennyiben a felirat idegen, vagy szokatlan szavakat is tartalmaz, akkor több időt kell hagynunk annak elolvasására.
Nagyon fontos, hogy az egyes feliratok ne lapolódjanak át, vagyis csak akkor kezdődhet új felirat, ha már a régi nem látszik, és a villódzás elkerülése érdekében ajánlott legalább 1 másodpercnyi szünetet hagyni egy felirat eltűnése és a következő megjelenése között.
Egy sorban 6-10 szót érdemes írnunk ahhoz, hogy áttekinthető legyen. A különböző szereplők mondanivalóját külön sorban kell elhelyezni, ha a szereplő nem látszik a képernyőn, akkor pedig a nevét is szerepeltetni kell!
A haladóbb funkciókkal ellátott videófeliratozó alkalmazások képesek a feliratozót figyelmeztetni a túl hosszú sorokra, illetve az esetleges átlapolásokra is, így hatékonyabb lehet a munka.
Fontos, hogy a feliratokat helyesírási szempontból is lektoráljuk.
A feliratokat jellemzően középre igazítva jelennek meg, de (ha a formátum és az alkalmazott technológia engedi) ezen változtathatunk. Erre akkor lehet szükség például, ha a felirat fontos részletet takar ki a videóból. A szöveg balra és jobbra igazítása utalhat arra, hogy az adott hang melyik irányból hallható, ami egy plusz jelzés lehet akkor, ha például a szereplők éppen nem látszanak a képen, mert mondjuk a kamera ráközelített egy tárgyra.
A siket emberek a feliratok olvasása mellett gyakran élnek a szájról való olvasással is. Ezért nem szerencsés, ha a felirat kitakarja a beszélő száját. Ilyen esetben érdemes máshova pozícionálni a feliratot.
 Itt a felirat eltakarja a beszélő száját, ami nem kedvez a szájról olvasó embereknek |  Egy szerencsésebb felirat elrendezés |
Nagyon fontos, hogy a siket felhasználóknak szóló feliratoknál ne csak a párbeszédeket és a narrációt feliratozzuk, hanem minden olyan hanghatást, ami fontos a megértéshez (pl. ajtócsapódás, sziréna, telefoncsörgés). Ezeket csupa nagy betűvel írjuk, vagy tegyük szögletes zárójelek közé! De ne feliratozzunk olyan hanghatásokat, amelyek a videó alapján egyértelműek. Például ha egy futballbíró a szájába veszi a sípot és megfújja, nem kell feliratként megjeleníteni a SÍPSZÓ szöveget. Ha a videó háttérzenével kezdődik, jelezhetjük így: [Háttérzene], vagy hangjegy karakter ♪ alkalmazásával. Ebből a siket emberek tudják, hogy a videó feliratozva lesz, csak most éppen nincs narráció, mert háttérzene hallatszik éppen.
A szereplők nevét, amennyiben szükséges, jelöljük csupa nagybetűvel. A dőlt szöveggel (amennyiben a formátum támogatja) hangsúlyozhatjuk az adott szót. Kerek zárójelet használhatunk akkor, ha a hangszínt szeretnénk leírni. pl. (férfi), (fiú), (nő), (lány).
Fontos, hogy a feliratok jól olvashatóak legyenek. Erre sajnos nem mindig tudunk hatással lenni, mivel egyes lejátszóprogramok a zárt feliratok esetén önkényesen (nem testreszabható módon) helyezik el a feliratot. Ha viszont van lehetőségünk a testreszabásra, akkor több módszerrel is élhetünk, amit az alábbi, saját készítésű ábrákon szemléltetek:
 Nehezen olvasható videó felirat |  Árnyékolt felirat |
 Feliratozás fekete hátterű sávval |  Feliratozás félig átlátszó sávval |
Az első ábra egy egyszerű videófeliratot mutat be, amely fehér színű. Mivel a videón a háttér (és így a kontrasztarány) folyamatosan változik, nem garantálható, hogy a felirat olvasható lesz.
Amikor a felirat árnyékolt módon jelenik meg sokat javul az olvashatóság, és a filmből sincs jelentős terület kitakarva. Az is jellemző feliratozási forma, amikor a képernyő alsó részére fekete sáv kerül elhelyezésre, amelyen aztán megjelenik a felirat. Ez a megoldás azért hátrányos, mert a fekete sáv jelentős méretű részt takar ki a videóból. Amennyiben ezt a sávot kissé átlátszóvá tesszük, akkor a kitakart felület tartalma is felismerhető marad.
Feliratozásról persze nem csak a videóállományok kapcsán beszélhetünk. Különböző rendezvényeken, konferenciákon szükség lehet arra, hogy az élő előadást valós időben feliratozza a siket résztvevők számára egy erre kiképzett szakember. A valós idejű feliratozásnál is számos elvet be kell tartani, amit most nem részletezünk, de a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány kiadott, Siketek és nagyothallók kommunikációját segítő feliratozás című kiadványban (szerkesztő: Szrena Renáta és Ungár Nóra) ezek is ismertetésre kerülnek.
Ezen lecke Abonyi-Tóth Andor: Kollaboratív, internet alapú tanulási felületek tervezése és a tanulásban betöltött szerepének értékelése című disszertációjában található módszertani leírás alapján készült.
A tananyag a TÁMOP 5.4.5. „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása” című projekt keretében készült.