A sisakos kazuár

Az esőerdő titokzatos lakója

Élőhely

Ausztrália északi részén, Pápua Új-Guineában, az Indonéziához tartozó Aru-szigetek és Seram sűrű erdőiben él.

Előfordulása térképen jelölve
A kazuár elterjedése

Megjelenés

Kazuár közelről
Jól látható a fején a sisakja és élénk színei.

Testét szőrszerű, általában fekete tollazat borítja, amely kiváló álcázást biztosít az erdős környezetben.
Rövid, vastag nyaka és erőteljes megjelenése mellett egyik legjellegzetesebb ismertetőjegye a kék színű arcbőre és piros toroklebenye.
Fején egy nagy, csontos képződmény, az úgynevezett „sisak” található. Pontos funkciója nem teljesen ismert, de feltételezhetően szerepet játszik a területvédelemben, a társas rangsor kialakításában, valamint segítheti az alacsony ágak és növényzet közötti mozgást.

Lábai hosszúak és rendkívül erősek, három ujjuk közül az egyik egy különösen hosszú, tőrszerű karomban végződik. Ez akár 12 cm hosszú is lehet, és a madár védekezésre is. A sisakos kazuár a világ egyik legveszélyesebb madarának számít, mivel, ha fenyegetve érzi magát, éles karmaival halálos rúgásokat oszthat ki.

Kazuár lába
Erős, éles karmai segítenek a védekezésben

A kazuárok hangja rendkívül mély, egyfajta morajló, búgó hangot adnak ki, amely a madarak között az egyik legalacsonyabb frekvenciájú.

A sisakos kazuár főbb jellemzői
Jellemzők
Tulajdonság Érték
Magasság 150-180 cm
Súly 34-70 kg
Élettartam 40-50 év, 60 év fogságban