1. A víz körforgásának energiaforrása a Nap.
2. A víz körforgásának fő szakaszai:
3. A Földről elpárolgott víz mennyisége és a Földre hulló csapadék mennyisége:
1. A két tengertípus:
2. A különbség a két tengertípus között:
1. A táblázatban a tengervíz legfontosabb ásványi sói és azok oldott mennyisége szerepel.
2. A tengervíz legjellemzőbb tulajdonságai:
1. A tengervízhez 35 g sót kell feloldani 1 liter vízben.
2. A forralás során a folyadék szintje csökkent.
3. A változást az elpárolgás okozta.
4. A helyes válasz:
Az oldószer (víz) mennyisége csökkent, az oldott anyag mennyisége nem változott.
5. A sóoldat koncentrációjának visszaállítása:
Desztillált vizet kell hozzáadni, amíg el nem éri az eredeti térfogatát.
1. A szárazföld melegszik fel hamarabb, mert alacsonyabb a hőkapacitása.
2. A tenger adja le lassabban a felvett hőt, mert nagyobb a hőkapacitása.
3. Ennek oka:
1. A tengervíz sótartalma csökkenti a fagyáspontját.
2. Minél magasabb a sótartalom, annál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg.
3. Az átlagos sótartalmú tengervíz fagyáspontja -1,5 °C körül van.
1. A déli félgömbön az Egyenlítő közelében a passzátszél által nyugatra terelt áramlás: Déli-egyenlítői-áramlás
2. Az Egyenlítő mentén kelet felé haladó áramlás: Egyenlítői-ellenáramlás
3. A nyugati szelek hatására kelet felé sodródó áramlatok:
4. Az áramlatok egy része az Egyenlítő felé, más része a sarkok felé tart:
5. Az északi félgömbön a sarki szelek hatására kelet felé sodródó víztömeg: Labrador-áramlás
6. Miért hiányzik a déli félgömbön hasonló áramlás?
Mert az Antarktiszt körülvevő óceánban nincsenek nagy szárazföldi akadályok, így az áramlások körkörösen haladhatnak.
7. Az Egyenlítőhöz képest:
1. A városok földrajzi fekvésének hasonlósága:
Kb. azonos szélességi körön helyezkednek el.
2. Összefüggés a tengeráramlások és a középhőmérséklet között:
3. Seattle és Habarovszk középhőmérséklete közötti különbség:
4. A különbség oka:
Seattle közelében meleg áramlás (Csendes-óceáni áramlás) van, míg Habarovszknál szárazföldi éghajlati hatások érvényesülnek.
1. Sólepárlás
Tengervíz elpárologtatásával nyert sókitermelés.
2. Turizmus és tengerparti üdülés
Strandolás, vízi sportok és idegenforgalom a horvátországi Hvar szigetén.
3. Tengeri halászat és tengeri ételek
Helyi tengeri élőlények felhasználása a gasztronómiában.
4. Kikötő és tengeri áruszállítás
Kereskedelmi hajózás, áruk szállítása és logisztikai központ.
5. Tengeri olajfúrás
Olaj- és földgázkitermelés a tengerfenék alól.
6. Tengeri haltenyésztés
Halak ipari tenyésztése élelmiszertermelés céljából.
1. A víz körforgásának szakaszai:
2. A hiányzó szakasz:
Felszín alatti vízáramlás
A víz mozgásában szereplő belső erők:
Egyszerű kísérlettel kimutatható a talajnedvesség.
Használj egy üvegedényt, amelynek aljára apró kavicsokat helyezel. Erre önts egy kis földet, majd mérd meg a talaj víztartalmát úgy, hogy a talaj fölé egy edényt helyezel, és a párolgás mértékét figyeled. Az eszközök között szükséges egy mérőpohár, egy üvegedény, és egy vízszintmérő eszköz.
1. A víztartók helye:
A víz vezető rétegeken, például pórusos homokon vagy kavicsos rétegeken alakulnak ki.
2. A kútfajták:
3. Megfigyelések a grafikon és a patakok vízszintje alapján:
Néhány lehetséges ásványvíz:
| Ásványvíz neve | Összes oldott ásványi anyag (mg/l) | Jellegzetes ásványi összetevő(k) |
|---|---|---|
| Hévízi Tavaszi Víz | 456 | Kalcium, magnézium |
| Szentkirályi | 330 | Nátrium, kálium |
| Bánkúti Ásványvíz | 550 | Bikarbonát, szulfát |
| Visegrádi Víz | 180 | Magnézium, nátrium |
| Tóalmási Ásványvíz | 400 | Klorid, nátrium |
Példa megoldás:
| Mértékegység | Mennyiség |
|---|---|
| Teljes havi vízfogyasztás (m³) | 15.5 |
| Egy főre jutó vízfogyasztás havonta (m³/fő) | 3.1 |
| Egy főre jutó napi vízfogyasztás (m³/fő/nap) | 0.1 |
| Víz költsége havonta (Ft) | 4200 |
| Egy főre jutó napi vízköltség (Ft/fő/nap) | 140 |
1. A betűkkel jelölt folyók:
2. Mi választja el egymástól az „A” és a „B” folyót?
A Tiszántúli dombvidék választja el őket.
3. Mi választja el egymástól a „B” és a „C” folyót?
A Baranyai-dombság választja el őket.
1. A víz, ami átfolyik a Duna keresztmetszetén Bajánál 1 másodperc alatt:
650 m² × 4 m/s = 2600 m³/s
1. A folyó hordalékszállítása:
A folyó a hordalékot különböző méretű szemcsék formájában szállítja, lebegtetve, gördítve és csúsztatva.
2. A hordalék típusai:
A legkisebb szemcsék (például agyag) a folyóval hosszabb ideig szállítódnak, míg a nagyobb szemcsék (például kövek) hamarabb lerakódnak.
3. A különbség a nagyvíz és kisvíz hordalékszállítása között:
Nagyvíz esetén nagyobb mennyiségű hordalékot képes a folyó elszállítani, míg kisvíz esetén kevesebb anyagot szállít, és könnyebben rakódik le.
1. B-B’ keresztmetszet:
2. C-C’ keresztmetszet:
3. Mi lassítja a folyó mozgását?
A mederben lévő akadályok, például kövek, vízszintkülönbségek és növényzet.
4. A folyómeder mely részein folyik leglassabban a víz?
A kanyarulatok külső oldalán és a meder sekélyebb részein.
1. A folyó által végzett mesterséges tevékenység hatása a mederre:
| Tényező | Hatás |
|---|---|
| Folyó hossza | Lerövidül, mivel a kanyarulatokat levágják. |
| Folyó esése | Megnő, mivel a lerövidült mederben gyorsabb a vízáramlás. |
| Árvíz magassága | Növekedhet, mert a gyorsabb vízmozgás nagyobb árhullámokat okozhat. |
2. Melyik folyónk mentén van sok levágott kanyarulat?
A Tisza mentén található sok levágott kanyarulat.