Ars Poetica
"Hálát adok a Jóistennek, hogy a föld ezen szép tájékára teremtett. Megajándékozott egy gyönyörű, gazdag nyelvvel, egy párját ritkító zenei kinccsel, de megajándékozott egy csodálatos formavilággal is, a nagyszentmiklósi, rakamazi leletek keleties burjánzásától a középkori templomaink bájos freskó-tüneményein, a Felvidék virágos reneszánsz sgrafittó díszein, Erdély erődtemplomainak mesevilágán át, a nagy szikla alatt megbúvó Torockó hófehér menyasszonyi ruhába öltöztetett díszletéig, a gyimesi patakfalvak boronafal-kerítés költeményéig, a dunántúli tornácok lomha, hullámzó dallamvilágáig, és a vakolatdíszek madárcsicsergéséig."
"Elődeink, példaképeink, mint a zenében Bartók és Kodály, az építészetben Lechner Ödön, majd Kós Károly, Toroczkai Wigand Ede, Medgyaszay István és a többiek, mint Makovecz is, rájöttek, hogy csodálatos kincs birtokosai vagyunk. Ezt a kincset meg kell ismerni, meg kell menteni, és tovább kell adni. Ezt a nyelvet, melyen bennünket megszólítottak, magunkévá kell tennünk, ezen kell beszélnünk, dalolnunk, táncolnunk, szárnyalnunk, környezetet alakítanunk."